A kipufogórendszer

A kipufogórendszer

Mi a szerepe a kipufogó rendszernek, milyen részei vannak, hogyan romlik el?

Tudnia kell, hogy a kipufogórendszer sokkal fontosabb része a járműnek, mint azt sokan elsőre gondolják.

Mi ez a pufogó?
Nézzük onnan, amikor az utolsó, negyedik ütem bekövetkezik a motor működésében és az égés során keletkezett füstgázokat a motor kitolja a magából.
Nos ott kezdődik a kipufogórendszer. Amint a forró égéstermék elhagyja hengereket egy csomó dolog történik vele, amíg végül (általában a járművek
hátsó részén elhelyezett kipufogóvég) csövön távozik a környezetbe.

A motor felől tekintve, így néz ki a rendszer felépítése: az utolsó ütem a hengerekből a kipufogógázt először a kipufogótorokba/leömlőbe tolja – amely egybegyűjti
azt, és tovább tolja a katalizátorba – itt (amennyire lehet) semlegesíti a mérgező gázokat, - aztán a Korszerű dízelmotoros járműveknél részecskeszűrőt (DPF) is
beépítenek. (sőt egybe építik a katalizátorral - ezután jön a hangtompító dob – ez biztosítja, hogy ne legyen hangos a rendszer, végcső – a környezetbe kilépés
pontja, sokszor esztétikai jelleggel is bír. A rendszer elemeit szükségszerűen csövek kötik össze.

A kipufogórendszer főbb részei

A kipufogórendszer fő funkciói
Lássuk be, önmagában egy csőrendszer még nem lenne képes arra, hogy megszűrje a motorban keletkező káros anyagokat, ezért olyan elemeket raktak be a rendszerbe, amelyek képessé teszik erre. E két elem egyike a katalizátor mely a gázokat szűri ki, valamint a dpf szürő amely a finom kormot hivatott csapdába ejteni.
Ez utóbiról még bőven fogunk beszélni.

Természetesen a funkciókat nem fontossági sorrendben taglaljuk, ugyanis annak megítélése, hogy kinek mi a legfontosabb szubjektív dolog. Tekintettel azonban arra,

hogy illik elfogulatlan álláspontot képviselni ebben a témakörben, most a károsanyag-kibocsátásszabályozást nézzük meg először. Nem elhanyagolva a kipufogónak azon szerepét, mely a zajcsökkentés funkciót hivatott megoldani.

Biztosan, mindnyájan hallottunk már olyat, hogy fülsüketítő zaj kíséretében elhalad egy autó. E jelenségnek két oka lehet. Vagy kilyukadt a kipufogó az átrozsdásodás

miatt, és rohan a javítóműhely irányában megjavíttatni, ez lehet az egyik ok, de a kocsit, még véletlenül sem használja így a gazdája. Hamarosan azt is megtudjuk miért fatálisostobaság ilyet tenni.

A másik, és ez is gyakori jelenség, hogy szándékosan „adnak hangot” a kipufogónak. Ilyenkor nem gyári kivitelű, illetve a gyári előírásoknak nem megfelelő

kipufogóelemet – általában hátsó dobot – szerelnek a járműre. Mert a hangosabb kocsi gyorsabb is… - gondolja ezt az, aki nem ért hozzá.

Meg kell mondjam, hogy nem nagyon ismert tény az, hogy minden egyes motorhoz külön tervezik a kipufogórendszert is. Ahhoz, hogy a csőrendszeren keresztülzavarjuk a gázt, megfelelő kialakítás és nyomásviszonyok kellenek. Csökkenteni kell a gáz áramlási sebességét ahhoz, hogy ne legyen a jármű zajos. Ezt a feladatot szintén a kipufogórendszer végzi el. Ez a "lassító erő" vagy szakszóval az úgy nevezett ellennyomás, utcai nyelven "folytás", amely a következők miatt játszik nagyon fontos szerepet.

Bővebben az ellennyomásról
A motorban az égés akkor lesz a legjobb, ha a hengerekben csak levegő és éghető anyag van a szívóütem végén, tehát lehetőleg egy molekulányi égéstermék sem marad ott az előző ciklusból. Akkor tudjuk ezt elérni, ha a kipufogó ütem vége előtt, a szívószelepeket is megnyitjuk néhány ezredmásodperccel. A jármű tervezése során
a motor vezérlését valamint a kipufogórendszert ennek a követelménynek megfelelően hangolják össze. Ez a paraméter a motor átlagos fordulatszámához van igazítva,
vagy ha úgy jobban tetszik, a leggyakoribb üzemállapothoz van méretezve.

A ellennyomás nem megfelelő akkor ha az érték túl nagy, vagy túl alacsony. Ha túl nagy az ellennyomás és meghaladja az előírt értéket, az égéstermék nehezebben távozik a rendszerből. Ennek következménye, hogy égéstermék marad a hengerben, lassabban fog elégni az új ütem keveréke, ergo a motor veszít a teljesítményéből. Mivel az égési ütem végén nem fejeződik be a teljes folyamat a kipufogószelepek nyitásakor még zajlik az égés! Az aktív égési folyamat a kipufogószelepeket rövidtávon is károsítja, hosszabb távon pedig a kokszolódás/kormozódás csökkenti drasztikusan az égéstér tömítettségét, kompresszió vesztés lép fel.

Nos, iIlyen gyorsan meg is érkeztünk oda, hogy a motorunk gyenge, a fogyasztásunk pedig az egekben van. És akkor tapasztaljuk a legbrutálisabb hatást, amikor a
kiáramló, még mindig égő tüzelőanyag eléri a katalizátort és egészen egyszerűen megolvasztja azt.

Közeleg a vég - mivel alul van, így sokáig észrevétlen marad...
A előírásoknak nem megfelelő vagy nem gyári kipufogódarab beszerelését, szintén a nagy ellennyomás okai között találjuk meg, úgy mint a szakszerűtlen hegesztéses javítást, amely lecsökkenti közben a cső belső átmérője, illetve a rozsdásodást, amely szintén elvesz a belső keresztmetszetből.

Ha túl kevés az ellennyomás...
Ebben az esetben a szükségesnél gyorsabban távoznak a gázok. És így elbukjuk, a szívószelep nyitása miatt hasznosítható keverékünk egy részét is (Megnő a
fogyasztás, miközben a teljesítmény visszaesik.) A gyorsabb áramlás nagyobb zajjal is jár majd. Az előbb említett, el nem égett keverék eléri a katalizátort, majd az ott lévő hő miatt kedve szottyan meggyulladni, ami persze megint a katalizátor halálát jelenti.

A szükségesnél kisebb ellennyomást leggyakrabban a kilyukadt kipufogócső, vagy dob okozza. „Jó magyar” megoldás volt régebben, hogy a tönkrement katalizátorokat nem pótolták, hanem egyszerűen a dob belsejéből eltávolították a kerámia- vagy fémbetétet és visszaszerelték az üres dobot. Az ellennyomás ezzel is csökken.

„Áraink”

Vegyünk egy teljesen átlagos kocsit, az 1.4-es H Astrát. A kipufogó leömlővel egyben szerelt katalizátor ára nettóban is eléri a 200.000 forintot. Ehhez jön még
a szerelés díja, meg ugye az adók és máris 300.000 forintnál járunk! Ha a kipufogószelepek adják meg magukat, akkor csaknem teljesen szét kell szedni a motort.
A hengerfej levételét is megkövetelő munka egy csomó járulékos dolog hoz magával, itt megint a 300 ezres tartományban lehet gondolkodni. Ha még a hengerfej
szelepülékei is károsodnak, akkor ott is kalkulálhatunk egy kis munkaráfordítással, vagy rosszabb esetben a hengerfej cseréjével.

Ez nem fordulhat elő "velem"
Mert észnél vagyunk, és meg sem próbálunk teljesen feleslegesen, sportos hangot kicsiholni a 90 lóerős gépünkből, hanem időben szakszerűen megjavíttatjuk a
kipufogórendszer meghibásodásait és akkor pl. egy hátsó dob cserét az előző autón 60.000 forintból megúszunk mindenestől, méghozzá jó minőségben.

Tovább is van, mondjam még…
Ennyit mára a kipufogórendszerekről elrettentésképpen. A következő részben szó lesz még a kipufogó rendszerek rögzítéséről és nem utolsó sorban a rozsdásodás fajtáit és okait is kivesézzük, valamint a gyári előírásoknak való megfelelésről. Magyarul arról, hogy milyen alkatrészt érdemes vásárolni a tönkrement helyett, és hogy az
olcsó megoldás végül megint drágább lesz.

A folytatást itt találja....